Gaming

Túlvilágra segítettük a legnagyobb gonoszt – Oninaki Teszt

metabro - 2 hónapja

Nagyon megörültem, amikor a Tokyo RPG Factory bejelentette az Oninaki érkezését. Ez az a kiadó, amely az I am Setsunát, valamint a Lost Spheart is jegyzi, a szóban forgó két cím pedig instant klasszikusa lett a japán szerepjátékok kategóriájának. A bejelentés után viszont valamiért kiment a fejemből az Oninaki létezése, így mikor hirtelen lehetőséget kaptam a tesztelésre, még nagyobb lendülettel vágtam bele Atsushi Hashimoto játékába, ugyanis ezúttal az örömhöz egy PC kód is társult, így nem kellett hosszú hónapokat várjak a  kipróbálására.

Életen és halálon túl

Az Oninakiban egy fiatal watcher, Kagachi történetét meséli el, aki Linnével, egy titokzatos lánnyal, valamint watcher társaival szembeszállnak a legnagyobb ismert gonosszal, a Night Devillel. Ami érdekessé teszi ezt az egyébként pofon egyszerű sztorit, az a karakterek háttértörténetének megismerése. Linne múltjának felfedése igazán meglepő fordulatokkal jár, arról nem is beszélve, hogy őrszellemeink (Daemonok) sorsát is felemelő feltárni.

A játék világában a reinkarnációnak komoly szerepe van, így a halál "szent" dolognak számít. A watcherek felelnek az egyensúlyért, ők azok, akik a megrekedt szellemeknek segítenek a túlvilágra jutni a párhuzamos világból, míg szintén feladatuk a gonosz szellemek eltakarítása. Mondhatjuk, hogy ez a szervezet amolyan szellemrendőrség, közülük alakítunk egy határozott, szűkszavú fiút, ő Kagachi.

A grafika szoros ellentétben áll a játék témájával, ami sokszor igazán mély, sötét témákat pedzeget, mint például a halál. Ettől függetlenül a már-már gyermeteg látványvilág gyönyörűre sikerült, a színek és a pályaelemek igazán erős hatást keltenek.A szemünk mellett a fülünket is lenyűgözi az Oninaki, rég hallottam ennyire minőségi, eredeti lejátszási listát egy végigjátszás során.

A történet lineáris, nincsenek mellékvágányok, valamint a történetmesélés elviseléséhez is kell egy fajta gyomor, ugyanis többnyire szövegbuborékok formájában bontakozik ki előttünk a történet. Fel kell tehát készülni a masszív olvasásra! Ez néha igencsak repetitív és unalmas tud lenni, ugyanis a képernyőn ilyenkor szinte minden áll, csak a szövegek futkosnak jobbra-balra.

Ha már itt ragadtak, akár segíthetnének is…

Érdekes eleme az Oninakinak az őrző szellemeink (Daemonok) múltjának megismerése. Ezekre szükség is lesz, ugyanis az ilyen jellegű megnyílásokkal juthatunk új képességágakhoz.

Minden Daemon saját játékstílussal rendelkezik, vannak komoly DPS-sel bíró, gyorsabb játékstílussal bíró szellemek (például a katanás Aisha), valamint lassabb, ám annál masszívabb mozdulatokkal és képességekkel bíró Daemonok (például a testpáncélos lovag, Zaav).

Sokat ad a játékmenethez, hogy bármikor válthatunk a négy regisztrált Daemonunk között, ezzel színesítve a harcokat. A játék arra ösztönöz, hogy egyenlően használjuk őket, de igazából ez sosem jött össze a gyakorlatban. Mindig volt egy kedvenc, akibe a legtöbb időt és energiát öltem.

Nagyon fontos eleme a harcrendszernek az Affinity, ami lehetővé teszi számunkra, hogy egy rövid időre még erősebbek és gyorsabbak legyünk Daemonunk használatakor. Ekkor élvezhető a leginkább a játék, ugyanis működnek az animáció kihagyások (animation cancel), valamint a képességeinket is sokkal hasznosabban, látványosabban köthetjük össze. (Sokat dobna a játékon, ha ez lenne az alap sebesség!) Affinity-t könnyedén szerezhetünk, egy 200%-ig számoló skálán harc közben folyamatosan tornászhatjuk felfelé a számokat, mikor eléri a számlálónk a 100-at, az úgynevezett "manifesztálódás" használhatóvá válik. Ekkor az őrszellemünkkel egy rövid ideig komoly erőre kapunk, amit ellenségeink biztosan nem tesznek zsebre. Van hátránya is az Affinity-nek, 150%-os töltöttség fölött kitettebbek vagyunk az ellenségeink támadásának, a hosszabb manifesztáció elérésének ez az Oninakiban az ára.

Minden Daemonhoz jár egy exkluzív fegyver, ami a játékstílust is erősen befolyásolja, ezeket a fegyvereket a játék során Shadestone-okkal erősíthetjük tovább, az RPG-ben már jól megszokott Socket-rendszernek köszönhetően. 

A játék vége felé össze lehet dobni egy igazán gyors, élvezhető karaktert, ám ettől még a harcrendszer nem változik, a folyamatosan ismétlődő szörnyek és kombók sokaknak az idegeire mehetnek relatíve gyorsan.

Az időközönként megjelenő Boss harcok igazán szórakoztatóak és közel sem könnyűek!. A zene itt is telitalálat, igazán ért a hangulatteremtéshez a Tokyo RPG Factory!

 

Verdikt

A történet összességében érdekes, néhol meglepően sötét, a világ és a benne élő karakterek ehhez illeszkednek. A játék ltáványvilága véleményem szerint lenyűgöző, képes pillanatok alatt beszippantani az embert. A zenéről eleget beszéltünk, egyértelműen a játék egyik, ha nem a legerősebb eleme. A játékmenet viszont lehetne ennél egy kicsivel izgalmasabb, kreatívabb, mert a játék elején, amikor még nincsenek kimaxolva a Deamonok, a harcok igencsak unalmasak tudnak lenni. Ehhez egy szürkébb, fárasztóbb napon a folytonos dialógus olvasás pedig csak rátesz egy lapáttal. Összességében az Oninaki a hibái ellenére is egy meglehetősen szórakoztató akció RPG, így aki szereti a kategóriát, annak nyugodt szívvel tudom ajánlani. Aki viszont még sosem játszott ilyesmivel, annak nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb belépő cím.

A játékot a Cenega Magyarországnak köszönhetően PC-n teszteltük. Az Oninaki elérhető még PlayStation 4-en, valamint Nintendo Switch-en is.

Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!

2017 metabro.hu | minden jog fenntartva